
"én is emberből vagyok"
pedig átmentem abból a nyavalyás kreszből, csak h ne legyen balhé. dehát qra mindegy, balhé az mindig van.
na, mind1. ilyen érdekfeszítő hetem volt:
járogatok egyetemre, az kellemetes. meg voltam egy kicsit sétálni a nyolcadikkerületben, van annak egy hangulata. ha valami, akkor az ilyen séták azért hiányoznak. széttöredezettbetonból kinövő szikkadt fű a postaépület előtt, kartongyűjtögetők a villamosmegállóban, és jobbra egy újépítésű lakópark v irodaház v mi.
az eddigi kedvenc hirtelenváltásom az etele tér és a kelenföldi pályaudvar volt, de arrafelé most mindent feltúrtak. megvan a trónörökös, nah. (nemmintha a kelenföld feltúrását ennyivel le lehetne tudni. vagy h már nem 85 forint a kávésnéni kávéja) el kéne dönteni, h fáj-e, ha piszkálják a szent helyeket.
zizivel mutattunk egymásnak belsőépítészetet, megrugdostam egy szobrot, zizi meg fényképezett egy szobrot. a baross utcát lecseréltem ünnepélyesen váci utcára.
tettem a hazáért, a héten többször elmagyaráztam (érdeklődő járókelőknek), h hol van a kossuth tér és h a város jelenlegi állapotát ismerve h lehet a lehető leggyorsabban odajutni. remélem nem mondtam hülyeséget, nem akartam. de ha már az én térképészeti ismereteim is kellenek a haza megmentéséhez, akkor nagyon nagy gázban vagyunk.
gyömbér, menta, fahéj, szegfűszeg
jégkocka.
esik az eső, pedig teraszról akartunk tüzijátékot nézni (jó, glom nem mi szívtuk a legnagyobbat)
tegnap találkoztam szofival, és ez már nagyon hiányzott. azegy dolog, h megvagyok anélkül, h hetekig csócsáljam kismillió lelki szemetesláda társaságában életem minden egyes lelki "nyugalom megzavarására alkalmas" mozzanatát, de néha sóhajtani egyet mégiscsak jó.
igazságszerint nem értem, h h lehet ilyen e-dolgozni, szociális interakciók nélkül én kurvagyorsan kimerülök. a vérnyomásom is rendbejött, hétfőn azonnal kiderült, h mi hiányzott neki: budapest.
család lenyűgöző, apa kitalálta, h engem orvoshoz kell vinni, mert az durva, h úgy ki tudok fáradni, mint a hétvégén. szvsz egész szolid volt, még pszichoszomatikus betegségek se voltak (láz, nátha, bőrkiütés, stb). mellesleg ha lettek volna, akkor apa nem akarna kivizsgáltatni, mert egyilyen kis vírussal minek. gyönyörűen be is tábláznak kora délutánra, gyakorlatilag úgy kell kihasítani időt bármire (ezis nagyon pihentető ám). hétvégén elhúznak, majd kipihenem magam. sőt, feltöltődök az inspiráló környezetben.
jelentem, a felét se csináltam ma meg azoknak a dolgoknak, amiket meg akartam csinálni. (a lenti postból sejthető pótcselekvési láz egy aljas vád. akkor keresgéltem képeket, amikor éppen muszáj volt reggelizni, csak étvágyam az nem volt. tehát míg a család a rágás miatt volt hátráltatott a hatékony kommunikációban, addig én azért, mert ilyeneket nézegettem. reggeli kajaszertartás forevör...)
rohadt jogsitéma egyre jobban fáj. apa elvitt parkolóba rutinozni. ez volt az első ilyen történés. basszus, ahányszor beindítottam, annyiszor hasított belém, h most szennyezem a környezetet. nem hittem volna, h tényleg ennyire lökött zöld vagyok. márcsak ezért is: a tanfolyam minden további óráján is kizárólag zöld és fekete ruhákat fogok viselni, a zölddel a környezettudatosságomat a feketével pedig a gyászt szimbolizálva.
a forradalom után nem lehetnék inkább közlekedési miniszter? betiltanám a kocsit....
holnap megpróbálok értelmes időben kelni és konstruktívkodni.
ma ittam 5 kávét és a vérnyomásom még mindig 110/70 alatt van, a pulzusom mai maximuma 68. alapból nem mérem gyakran, csak hiányoltam az ébredést és ellenőrizgettem. az ilyen napok olyanok, mint egy irodaházban az áramszünet. brrr.
tehát. ma semmit nem csináltam, nem hallottam és nem láttam. (elmagyaráztam anyámnak kb. 10x, h milyen a szerkezete a tőmondatnak. amit megértek. tőmondatokban. amit megért.)
kaptam egy telefont, h sürgősen csinálnom kéne vmit. 10 órája, kb. egy sóhaj kíséretében tudomásul vettem. ezen kívül a hétvégén meg kéne írni pár dolgot, meg át kéne olvasni ezt-azt, meg összegezni meg még kreszt is tanulni, stb. ja, meg a penészesfüst-színű vadiúj függönyt leszegni. (tiszta kriptahangulat. ha inkább tépdesném a szélét, az is maradhatna...)
pf, q sok dolgom lenne. jelentem, itthon vagyok és holnap már rá is fogom magam szánni. (egyébkéntmeg holnap kezdek kreszt tanulni is.)
1. katinka a csigazabálóknál hordja a maltert
2. orsie londonban van és fél napja nem válaszol egy privire
3. szofinak nincs netje
4. kihült a kávém
5. a szomszédban is hordják a maltert, de katinkával ettől még nem tudok beszélgetni. sőt. igazából a saját zenémet se nagyon hallom.
6. süt a nap
...
n+1. tudok róla, h hárítok
köszönöm. tényleg.
most írni kéne vmi terjengős nyálbeszédet vagy sok magvas gondolatot. ezt most mind nem teszem meg, de akinek igénye van rá, az nyugodtan képzeljen ide egy neki címzett másfélsoros köszönetnyilvánítást. a mélyenszántásokat pedig a szokásos fél-egy hónapos fáziskéséssel, amire szükségem van. ami tehát értelmes szöveg itt lesz, azt legfeljebb csak katalizálta a tábor, és általában első sorban nem a táborra vonatkozik.