kirohanás bejegyzései 
utálom azt gondolni, h mindenki kurvaanyját.
vanaz úgy, h teljesen szándékosan csinálok egy kis személyiséghasadást, talán azért, h a belső küzdelmek teátrálisabbak és kezelhetőbbek legyenek. merthamár feszültségek, hát akkor tomboljanak olyan látványosan, amennyire csak bírja a látványt a gyomrom. aztán amikor már azok a nyavalyás kis csaták lezáródnak, az ördögméhecske meg az angyalméhecske végre megkötik a komprumisszumot, stb, akkor jön a forradás.
és akkor itt persze muszáj egy kicsit variálni, mert micsoda időpocséklás lenne csakúgy szétszedni vmit, h aztán ugyanolyanra rakjam össze.
isméntmegint kéne vki, aki a napok óta arcomba égett vigyort egy orbitálisnagy pofonnal letörli
nem az a döbbenet, hogy van valami, ami ránézésre igaz (vagy nem), aztán be lehet bizonyítani, h tévedtem. inkább az, h ha már egyszer megcáfoltak, szinte biztos, h még kismillióképpen le fogják vezetni, h hülye voltam. a dolog alig kicsit mocsokabb, ha igazat adnak.
új hobbi: mindenről, amit valaha szépnek találtam, kimagyarázom, h veszélyes. (eh, be kell bizonyítani, h extrém arc vagyok, meg trúalter, aki húst is eszik...)
ezek ilyen egymondatok, egyszer lehet, h majd kifejtem őket. (nem időrendi sorrendben dobáltam fel, de a legrégebbi cirka 4 hónapos)
életünk alfája és omegája --- rájöttem, h omega
létének lényege - chioma mindenre emlékszik. mert már ő is rég csak emlék. és ha elfelejtjük, talán majd ő is felejteni fog.
...h meglássák a kis tengeralattjárót, vagyis a magzatot /spektrum, az ultrahangról
hangulat kérdése, h ti tettétek ezt velem vagy ők vagy a genetika vagy valami énkép-izé.
a forma elvileg az, amibe a tartalmat beletöltjük. leragadni a formánál: nézőpont.
megmagyarázni lehet, elfogadni nem.
a dolgok igenis változnak. tagadni vagy visszafordítani egyfelől nem szabad és nem érdemes. másfelől a jelent a múlt folyamatai és a jövő képei definiálják.
takargassuk elvont ködbe, hogy megfoghatatlan legyen és többé ne köthessen bele senki sem. - ó, a tökéletességhez vezető út.
kés élén táncolni nem életstílus, hanem csak egy életfelfogás.
az bassza el végképp, h olyan gesztusokat teszünk, amelyeket a másik nem ismer el gesztusként. számviteli hibák. hozzál róla áfásszámlát.
meglehetősen nehéz azt elérni, h a tükörképem egyszercsak meghajoljon előttem és elsomfordáljon, ki a képből. persze lehet ilyeneket trükközni, h megmutatom neki, h kell.
----------------
és akkor most beírok vmit a kurvanagy fáziskésés jegyében.
1. katinka a csigazabálóknál hordja a maltert
2. orsie londonban van és fél napja nem válaszol egy privire
3. szofinak nincs netje
4. kihült a kávém
5. a szomszédban is hordják a maltert, de katinkával ettől még nem tudok beszélgetni. sőt. igazából a saját zenémet se nagyon hallom.
6. süt a nap
...
n+1. tudok róla, h hárítok
a félelem vagy a mazochizmus kérdezteti veled hónapok óta folyton, h mikor bántalak (már végre)?
hárítás
mimindenről döntünk! és hogy azt mind csak a sors döntötte úgy! szocpszichoból azt tanultuk, a percepcióváltás a kreatív embernek megy jól. hehe.
megint megért vki
tejóég, hogy bennem mennyi látens ösztön meg érzelem van
modorosság
nekem tényleg nem fáj. én nem a helyzetet fokozom. ez is csak egy póz. --- olyan jók azok a beszélgetések, amik kívülről fúj, de belülröl kicsit sem.
tegnap egyre hívtak be szóbelizni, aztán 6ig vártam és hétkor már ki is engedtek.
fáradt vagyok, az a baj, nem a család, ők jóóók.... basszameg, élni akarok.
szociológiából szkennelt tankönyvem van ilyen fájlnevekkel, hogy beolvasás0053.jpg :) asszem ugrok a család című fejezetre.
óvatosan azokkal a szakralitásokkal, mert másokat eretneknek nézünk tőlük és máglyára vetjük őket. otthon, család, értékek, trallala...
csapjatok pofán, ha egyszer rajtakaptok, h elkezdek vmiben hinni. nem akarok újra gyomlálni és mégkevésbé akarom elmulasztani a gyomlálást.
ebben a vizsgaidőszakban megint egyértelműen az lesz a legnagyobb gáz, h az időm és emberi kapcsolataim túl nagy hányadát teszi majd ki a családom. ehhez képest az eu tankönyv már élvezeti értékkel bír. az is irritáló, de 1, nem kell hozzá mosolyogni 2, meg se próbál úgy csinálni, mintha logikus lenne 3, belátható időn belül nem kell majd foglalkozni a hülyeségeivel.
