2007. augusztus
utálom azt gondolni, h mindenki kurvaanyját.
ma ezt beszélgettük anyámmal:
-miért, nincs igazam?
-tudsz te önigazolni nélkülem is.
rá kellett ébrednem, h baromi unalmas, h a napokban gyártott összes kis szófizmám ugyanazon a kb. 5 kulcsszón alapszik. meg az is tök rossz, h a szar minőségük ellenére függőséget okoznak. a függőséggel az a bajom, h amig még legalább értelmét láttam annak, h bólogassak, addig rendben, de h már a függönyválasztás házasságukra gyakorolt hatásában is értsek egyet, az erős kissé.
"nem lenne szabad téged ezzel terhelni"
gyömbér, menta, fahéj, szegfűszeg
jégkocka.
esik az eső, pedig teraszról akartunk tüzijátékot nézni (jó, glom nem mi szívtuk a legnagyobbat)
a tescoban akciós a nemzetiszín lobogó. nejlonból.
tegnap találkoztam szofival, és ez már nagyon hiányzott. azegy dolog, h megvagyok anélkül, h hetekig csócsáljam kismillió lelki szemetesláda társaságában életem minden egyes lelki "nyugalom megzavarására alkalmas" mozzanatát, de néha sóhajtani egyet mégiscsak jó.
igazságszerint nem értem, h h lehet ilyen e-dolgozni, szociális interakciók nélkül én kurvagyorsan kimerülök. a vérnyomásom is rendbejött, hétfőn azonnal kiderült, h mi hiányzott neki: budapest.
család lenyűgöző, apa kitalálta, h engem orvoshoz kell vinni, mert az durva, h úgy ki tudok fáradni, mint a hétvégén. szvsz egész szolid volt, még pszichoszomatikus betegségek se voltak (láz, nátha, bőrkiütés, stb). mellesleg ha lettek volna, akkor apa nem akarna kivizsgáltatni, mert egyilyen kis vírussal minek. gyönyörűen be is tábláznak kora délutánra, gyakorlatilag úgy kell kihasítani időt bármire (ezis nagyon pihentető ám). hétvégén elhúznak, majd kipihenem magam. sőt, feltöltődök az inspiráló környezetben.
jelentem, a felét se csináltam ma meg azoknak a dolgoknak, amiket meg akartam csinálni. (a lenti postból sejthető pótcselekvési láz egy aljas vád. akkor keresgéltem képeket, amikor éppen muszáj volt reggelizni, csak étvágyam az nem volt. tehát míg a család a rágás miatt volt hátráltatott a hatékony kommunikációban, addig én azért, mert ilyeneket nézegettem. reggeli kajaszertartás forevör...)
rohadt jogsitéma egyre jobban fáj. apa elvitt parkolóba rutinozni. ez volt az első ilyen történés. basszus, ahányszor beindítottam, annyiszor hasított belém, h most szennyezem a környezetet. nem hittem volna, h tényleg ennyire lökött zöld vagyok. márcsak ezért is: a tanfolyam minden további óráján is kizárólag zöld és fekete ruhákat fogok viselni, a zölddel a környezettudatosságomat a feketével pedig a gyászt szimbolizálva.
a forradalom után nem lehetnék inkább közlekedési miniszter? betiltanám a kocsit....
holnap megpróbálok értelmes időben kelni és konstruktívkodni.
a keresés tárgya vmi szép háttérkép volt, a keresőszó pedig "clove".
de hamár, akkor kérekszépen ilyen tésztát. mondjuk pároltbrokkolival.
(mindenki felismerte?)
ma ittam 5 kávét és a vérnyomásom még mindig 110/70 alatt van, a pulzusom mai maximuma 68. alapból nem mérem gyakran, csak hiányoltam az ébredést és ellenőrizgettem. az ilyen napok olyanok, mint egy irodaházban az áramszünet. brrr.
tehát. ma semmit nem csináltam, nem hallottam és nem láttam. (elmagyaráztam anyámnak kb. 10x, h milyen a szerkezete a tőmondatnak. amit megértek. tőmondatokban. amit megért.)
kaptam egy telefont, h sürgősen csinálnom kéne vmit. 10 órája, kb. egy sóhaj kíséretében tudomásul vettem. ezen kívül a hétvégén meg kéne írni pár dolgot, meg át kéne olvasni ezt-azt, meg összegezni meg még kreszt is tanulni, stb. ja, meg a penészesfüst-színű vadiúj függönyt leszegni. (tiszta kriptahangulat. ha inkább tépdesném a szélét, az is maradhatna...)
párbeszéd még tavaszról. adatt némi okot egy kis masszív, búvópatakszerű öngyűlöletre.
-azt mondta, h nem biztos, h jó helyen vagy most
-nocsak! ezt igazán mondhatta volna nekem is.
-ne add tovább, csak azért említettem, mert érdekel, h mit gondolsz róla.
-azt, h nincs így.
-vajon miért mondta?
-ebbe most nem mennék bele. bármilyen csekély mennyiségű alkohol hatására egész korrekt pszichoanalízist folytatok kettőnk kapcsolatának témájában. de így józanul nem lenne rá mentségem és olyan kellemetlenül lázadókamaszosan hatna. megkímélném a tanárurat ettől a témától, ha nem nagy gond.
...
-ő ilyen szangvisztikus. tudod, szenvedélyes.
-igen, tudom.
-nem tudom, h ebben mennyire hasonlítotok...
-igyekszem fejlődni, leépíteni a jellemhibákat, tetszik tudni.
pedig most az a trendi, h az embernek vannak ilyen mély érzései. (folyton elbaszom ezt a q szocializációt)
a családban erősen megoszlanak a vélemények, h volt-e nekem olyanom, de tegyük fel, hogy volt vmi, ami külső jegyeiben (pl. magasság) egész úgy nézett ki, mint egy gyerekkor. tehát kellően durva közelítéssel biztos, h volt nekem olyanom.
ez az a kor (olvastam), amikor a kölk szocializálódik, megtanulja (a környezetétől), h h kell viselkedni. vannak naaagy példaképei és ezért űrhajós meg színész meg énekes meg masiniszta akar lenni. (nem pedig adócsaló). ezért aztán úgy is csinál. ilyenkor játszik.
akkoriban se értettem azt a fajta játékot és most sem értem, amikor vki nem csak "olyan akar lenni, mintha..."
lol, kérd számon a hitelességet
vanaz úgy, h teljesen szándékosan csinálok egy kis személyiséghasadást, talán azért, h a belső küzdelmek teátrálisabbak és kezelhetőbbek legyenek. merthamár feszültségek, hát akkor tomboljanak olyan látványosan, amennyire csak bírja a látványt a gyomrom. aztán amikor már azok a nyavalyás kis csaták lezáródnak, az ördögméhecske meg az angyalméhecske végre megkötik a komprumisszumot, stb, akkor jön a forradás.
és akkor itt persze muszáj egy kicsit variálni, mert micsoda időpocséklás lenne csakúgy szétszedni vmit, h aztán ugyanolyanra rakjam össze.
isméntmegint kéne vki, aki a napok óta arcomba égett vigyort egy orbitálisnagy pofonnal letörli
pf, q sok dolgom lenne. jelentem, itthon vagyok és holnap már rá is fogom magam szánni. (egyébkéntmeg holnap kezdek kreszt tanulni is.)
nem az a döbbenet, hogy van valami, ami ránézésre igaz (vagy nem), aztán be lehet bizonyítani, h tévedtem. inkább az, h ha már egyszer megcáfoltak, szinte biztos, h még kismillióképpen le fogják vezetni, h hülye voltam. a dolog alig kicsit mocsokabb, ha igazat adnak.
új hobbi: mindenről, amit valaha szépnek találtam, kimagyarázom, h veszélyes. (eh, be kell bizonyítani, h extrém arc vagyok, meg trúalter, aki húst is eszik...)
